TÖRTÉNET

Előzmények:

Vértesen már 1957-ben egy 500 kötetes községi és a ligeti részen fiókkönyvtár működött. Ugyanebben az évben kezdtek hozzá a Móric kastély kultúrházzá alakításához, amelyet 1959-ben adtak át. Ettől kezdve itt tartották a közösségi, kulturális, iskolai rendezvényeket, és a könyvtárat is itt helyezték el. 1963 nyarán kapott egy 300 férőhelyes filmszínházat Vértes, rendszeresek lettek a felnőtt és matiné filmvetítések. 1964-ben a Ligeten ifjúsági klub működött, ugyanebben az évben tatarozták a kultúrházat, és kialakítottak egy falumúzeumot Katona Ferenc tanító által helyben gyűjtött anyagokból.

Nagylétán 1962-ben épült fel az Irinyi József Művelődési Ház. Kezdettől az épületben működött a könyvtár, több klub-helyiséggel színházteremmel rendelkezett. 1966-ban gépházzal bővítették, és ide helyezték át az addig különálló mozit.

1970-1992.

A művelődési házban, ebben az időszakban színes közösségi élet zajlott. Kiemelkedő teljesítményt ért el, és országos hírnevet szerzett a férfiakból álló pávakör, működött bábcsoport, nyugdíjas klub, kertbarát kör, ifjúsági klub. Rendszeresek voltak a színházi előadások, a filharmónia hangversenysoroztok, mese – és bábszínházi előadások, könnyűzenei koncertek.

Az ismeretterjesztő előadások,, kertészeti napok, TIT tanfolyamok, a szabás-varrás és főzés tanfolyamok nagy népszerűségnek örvendtek, csakúgy mint a műveltségi vetélkedők, a hagyományos táncos nagyrendezvények. Évente 6-8 képzőművészeti kiállítást rendeztek.

1974-79 között a művelődési ház egységeként működött a vértesi klubkönyvtár, a cserekerti tanyai klub, a cigányklub.

A művelődési ház vezetői voltak ebben az időszakban: Plókai Imre, Belgyár Lászlóné, Túróczi Barnabás,

A rendszerváltással egyidejűleg megtörtént a gazdasági – társadalmi viszonyok átalakulása, uralkodóvá váltak a piaci viszonyok, megszűntek a kulturális támogatások, ugyanakkor az intézmény egyre rosszabb műszaki állapotba került, és ez oda vezetett, hogy 1992. december 31-ével az akkor regnáló képviselő testület döntése alapján bezárták a művelődési házat, az ott működő mozival együtt.

Az eredeti művelődési házból csak a meglehetősen lepusztult állapotú színházterem maradt, a többi helyiséget birtokba vette az orvosi rendelő és a munkaügyi kirendeltség. Az intézményes közművelődés ezzel megszűnt a településen.

A könyvtár a művelődési háztól függetlenül, önálló szervezeti egységként működött és néhány évig központi könyvtárként is funkcionált, hozzá tartozott a kokadi és a vértesi fiókkönyvtár.

A látogatottsága magas volt, csakúgy mint a rendelkezésre álló anyagi forrás, így folyamatosan tudták gyarapítani az állományt. A gyűjtőkörbe tartozó valamennyi művet több példányban megvásárolták, és folyóiratokból is széles skálán szereztek be. A 80-as évek elején új szolgáltatást indítottak a videofilmek kölcsönzésével.

Az alapfeladaton túl a könyvtárban is működtek különböző szakkörök, nyelvtanfolyamokat, író-olvasó találkozókat, előadásokat szerveztek.

A kultúrház épületének más célra való hasznosítása a könyvtárt is kiszorította eredeti helyéről. 1994-ben átköltöztették a KIOSZ székház emeletére, zsúfolt, raktárszerű körülmények közé. De legalább városi könyvtár működött tovább. Akkori vezetője, igyekezetének köszönhetően a körülményekhez képest jól. A tartalmi munka kiegyensúlyozott volt, és folyamatosan fejlődött. Népszerű volt a videofilmek kölcsönzése, pályázati támogatásokkal fejlesztették ezt az állományegységet, és adományokból megvásárolták a könyvtár első számítógépét, amelyen internet hozzáférést biztosítottak a látogatóknak.

A könyvtár vezetői a 1970-2000: Dr. Jenei Sándorné, Dr. Boros Gézáné, Gecse László, Kiss Sándor.

2000-napjainkig

Az önkormányzat az alapító okirat szerint 2000. szeptember 14. keltezéssel, a városi könyvtárral közös szervezeti egységben újraindította a művelődési házat. Megpályáztatták az intézményvezetői állást, amelyet elnyertem, és azóta, immár harmadik ciklusban töltöm be ezt a funkciót.

Az újonnan létesített intézmény 2000-2003-ig nem rendelkezett a munkavégzéshez szükséges, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel sem helyiségek, sem eszközök tekintetében. Az akkori körülményekről elmondható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok és a rendelkezésünkre bocsátott matériák nem álltak összhangban.

2003. szeptemberében került átadásra a Városi Könyvtár és Művelődési Ház új épülete, amelyet a volt TITÁSZ székházból alakítottak át az intézmény céljainak megfelelően.

Az 500 négyzetméter hasznos alapterület felét a földszinten a könyvtár foglalja el, amely így, méretét és elhelyezését tekintve megfelel a városi könyvtárakkal szemben támasztott elvárásoknak. Áttekinthetően tudtuk elhelyezni az állományegységeket, kényelmesen hozzáférhetőek az olvasók rendelkezésére álló számítógépek, olvasótermi részt és folyóirat olvasó klubot tudtunk kialakítani. Ez utóbbit egyéb klubszerű összejövetelek céljára is használjuk.

Az évek során kizárólag a különböző pályázati források segítségével fejlesztettük a könyvtár bútorzatát és az informatikai eszközöket. Támogatásokat nyertünk több ízben a kulturális minisztériumtól, az NKA-tól, az IHM Széchenyi terv program keretében és az eMagyarország Pontok kialakítására meghirdetett projekteken.

A jelenlegi, legújabb eszközöket TIOP pályázat segítségével szereztünk be. Ennek eredménye két darab, a Huntéka integrált könyvtári programmal működő, a feldolgozó munkához szükséges munkaállomás, négy munkagép és 15 nyilvános felhasználói gép. Valamennyi gépen szélessávú internet hozzáférés, kettőn pedig a látás – és hallássérültek számára speciális szoftver áll a látogatók rendelkezésére. 2010-ben szintén uniós pályázati támogatással 40 m 2 –el bővítettük a könyvtár alapterületét, itt ki tudtunk alakítani egy számítógépes részleget, amely alkalmas a népszerű digitális tanfolyamok megtartására is. A látogatók kiszolgálásához és a saját intézményi munkánkhoz rendelkezésünkre áll 2 fekete- fehér és 2 színes fénymásoló, 3 szkenner, négy színes nyomtató. A könyvtár eMagyarország Pont, és Nava Pont.

20.327 kötet könyvből és több mint 20 féle újság- folyóiratból válogathatnak az olvasók.